Az Iskoláról
Amikor 1987 szeptemberében elindult itt a képzés, az intézmény még egy szerény, de annál lelkesebb kis iskolaként működött: alig több mint háromszáz tanulóval, mintegy húsz tanárral, egy lakótelep közepén – sokak szerint a „világ végén”. Ám a kezdetek pillanatától érződött valami több: lendület, hit, és az a közös meggyőződés, hogy itt valami fontos fog megszületni.
Az eltelt közel négy évtized alatt minden megváltozott. Az iskola mára ezer tanulóval és száz pedagógussal működik, és Eger egyik legnagyobb létszámú, legsokszínűbb középfokú oktatási intézményévé vált. Ám a fejlődést nem pusztán a számok igazolják. A Neumann lényegét az állandó megújulás, a minőségi oktatásra való törekvés, az új utak keresése adja. Egy olyan közeg született itt, amely egyszerre stabil és nyitott, következetes és kísérletező.
Ez a szellemiség tette az iskolát a város oktatási térképének meghatározó pontjává. A valaha periférián elindult intézmény ma már nemcsak fizikailag, hanem szakmailag is a középpontba került. Oktatás öt telephelyen zajlik, az iskola híre pedig messze túlnőtt a város határain. A Neumann ma már nemcsak egy oktatási intézmény neve, hanem egy minőséget, közösséget és jövőképet jelentő fogalom. Immáron közel a negyven év. Azóta olyan tanulók ültek és ülnek a padokban, akik az induláskor még meg sem születtek. Számukra az iskola alapítása már történelem. Azoknak viszont, akik az első években jelen voltak – az alapítóknak, a tanároknak, az első évfolyam diákjainak – mindez életük meghatározó fejezete lett. Egy közös építkezés, amely idővel életművé formálódott.
Életműve ez az iskola vezetőjének, aki nyugtalan szellemiségével sosem engedte megállni a fejlődést. Életműve azoknak a tanároknak, akik napról napra értéket teremtenek: tudást, példát, biztonságot nyújtanak. És legalább annyira életműve az itt tanuló diákoknak is – annak a sokszínű, állandóan változó ifjúságnak, akikben újra és újra megszületik az a bizonyos neumannos szellem. Ez a szellem kíváncsi, alkotó, felelős. Ez a szellem alkalmazkodik, kérdez, fejlődni akar. A diákok nap mint nap hűségesek az iskola szellemiségéhez és névadójának gondolataihoz.
Neumann János szerint „a fejlődés ellen nincs gyógymód” – és csak a szükséges emberi tulajdonságokat határozhatjuk meg: a rugalmasságot, a toleranciát és az intelligenciát. Mert a változás elkerülhetetlen, de hogy hogyan reagálunk rá, az rajtunk múlik. A Neumannban mindez évtizedek óta valóság. Az itt tanulók nemcsak tudást szereznek, hanem megtanulják, hogyan lehet méltósággal, nyitottsággal és értékrenddel jelen lenni egy folyamatosan változó világban.
Iskolánk névadója: Neumann János élete
Gyermekkor és családi háttér
Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten. Tízéves volt, amikor családját Ferenc József magyar király nemesi rangra emelte – ettől kezdve használták a „Margittai Neumann” előnevet. Édesapja, dr. Neumann Miksa ügyvédként és bankárként dolgozott, tevékenységével jelentősen hozzájárult a magyar gazdaság és Budapest fejlődéséhez. A Neumann család szellemi-kulturális légköre rendkívül inspiráló volt. János már hatévesen ógörögül tréfálkozott édesapjával, később pedig anyanyelvi szinten beszélt németül, megtanult latinul és angolul is. A testvérekkel közösen gyakran olvasták és elemezték Goethe Faustját – eredeti nyelven és magyarul egyaránt. Édesanyja, Kann Margit, fiával közös sírban nyugszik az Egyesült Államokban, Princetonban.
Tanulmányok és tudományos kibontakozás
Tanulmányait a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban kezdte Budapesten. Kivételes matematikai tehetségére itt figyelt fel Rátz László, a korszak egyik legnagyobb pedagógusa, aki tanácsára külön matematikai oktatásban is részesült Fekete Mihály professzor irányításával. Már gimnazistaként tudományos publikációkat írt, és 1920-ban elnyerte a „Magyarország legjobb matematikus diákja” díjat. Tudományos előmenetele gyors és rendkívüli volt:
- 1921 – Beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol főtárgya a matematika, melléktárgyai a fizika és kémia voltak.
- 1921–1923 – Berlinben tanult, itt találkozott Fritz Haber vegyészprofesszorral, aki nagy hatással volt rá.
- 1924–1926 – A zürichi Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol vegyészmérnöki diplomát szerzett.
- 1926 – Doktori fokozatot szerzett matematikából summa cum laude minősítéssel. Disszertációjának címe: Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése.
Tudományos pályafutás Európában és Amerikában
Neumann 1926 őszén Göttingenbe költözött, ahol előadásokat tartott a társasjáték ok elméletéről. 1927 és 1930 között a berlini Friedrich Wilhelm Egyetemen tanított, miközben publikációi révén egyre ismertebbé vált a halmazelmélet, algebra és kvantummechanika területén.
1930-ban meghívást kapott a Princetoni Egyetemre, ahol előbb vendégelőadó, majd professzor lett. Hitler hatalomra jutását követően, 1933-ban végleg az Egyesült Államokba emigrált, és 1937-ben amerikai állampolgárságot kapott. Magánéletében kétszer nősült:
- Kövesi Mariettával kötött első házasságából született meg lánya, Marina (1935).
- Később Dán Klárával házasodott össze, aki programozóként szakmai munkáját is segítette.
Haditechnika, informatika és a számítógép-forradalom
A harmincas évek közepétől Neumann a turbulens áramlások, illetve a lökés- és robbanási hullámok fizikájával foglalkozott. A második világháború idején csatlakozott a Manhattan-tervhez, amely az atombomba kifejlesztését szolgálta. 1945-ben a Princetoni Elektronikus Számítógép Projekt igazgatója lett, és ezt a pozíciót haláláig, 1957. február 8-ig betöltötte. Itt kezdte el lefektetni a modern számítógépek elvi alapjait.
Neumann-elvek – a számítógép-építés alapkövei:
- A kettes számrendszer alkalmazása
- Teljesen elektronikus működés
- Központi vezérlő és aritmetikai egység
- Programvezérlés és tárolt adatok elve
Ezek a mára alapvetéssé vált elvek a világ minden modern számítógépében megtalálhatók.
Neumann emellett megalkotta a számítógép logikai felépítését ábrázoló szimbólumrendszert is, amely a technológiai tervezés egyik alapeszközévé vált.
Elismertség és 
örökség
Neumann János munkásságát 1956-ban az Egyesült Államok legmagasabb civil kitüntetésével, a Szabadság Éremmel ismerték el. A Fehér Házban tolószékben vehette át a díjat, ahol ezek a szavak hangzottak el:
Neumann János: „Bárcsak elég sokáig itt maradhatnék, hogy ezt a megtiszteltetést kiérdemeljem.”
Eisenhower elnök: „Még sokáig velünk lesz, hiszen szükségünk van önre.”
Eisenhower szavai igaznak bizonyultak: Neumann János ma is velünk van – gondolataiban, elveiben, az iskolákban, intézményekben, amelyek nevét viselik. A rangos IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) 1990 óta évente adja át a Neumann-érmet a számítástechnika területén kiemelkedő eredményeket elért tudósoknak.
